Lőrinc Ágnes fazekas 23 éve űzi a hivatását, manapság elsősorban kézműves csempék gyártásával foglalkozik. A NES manufaktúra népi és modern stílusban egyaránt alkotó művésze azt mondja, szerencsésnek érzi magát, hiszen a munkája egyben a hobbija is.
Már majdnem két évtizede dolgozzál fazekasként, amikor úgy döntöttél, hogy belevágsz a csempekészítésbe. Miért pont akkor, és miért pont a csempék?
Két élményt említenék. Egyrészt 2013-ban készíthettem egy hatalmas életfát egy óvoda közösségi terébe. A közel 5 méter magas fának a törzse, a levelei, az ágai mind-mind színes mázas lapokból álltak. Imádtam, öröm volt kitalálni, megtervezni, megalkotni. Rájöttem, hogy bár igazán szeretek korongon dolgozni, nagyon a kezemre áll ez a fajta agyagmunka is.
Műhelytitok
„A nyugalmat árasztó tárgyak között érzem jól magam” - interjú Kele Sára dizájnerrel
Kele Sára dizájnerként elsősorban bútorok és használati tárgyak, grafikák, belsőépítészeti projektek tervezésével foglalkozik, emellett előadásokon és workshopokon bútorkészítést oktat.
Másrészt szintén ebben az időszakban történt, hogy az egyik reggel, kávézás közben egy lakberendezéssel foglalkozó újságot forgattam. Nézegettem a konyhákat, különös tekintettel a burkolatokra, de nem találtam, amit kerestem. Aztán tudatosan erre fókuszálva kezdtem el vizsgálni a lakásbemutatásokat, még egy közelünkben levő újságoshoz is elszaladtam, és megvettem az összes kapható lakberendezési magazint, hogy ezekben is kutathassak. Számtalan gyönyörű konyhát és szépséges enteriőrt találtam, de mindenhol hasonló, gyári, kissé jellegtelen csempét használtak. Akkor merült fel bennem, hogy miért ne lehetne a fazekasok által használt díszítést, dekorálást csempére tenni. Hiszen ugyanabból az anyagból van, ugyanúgy készül, csak nem egy tányérra, bokályra futtatjuk a mintát, hanem egy vízszintes lapocskára. Így kezdődött.
Nem csak a fazekasokra jellemző népies stílusban alkotsz, igazán újító szellemű munkáiddal is találkozhatunk. Hogy jött a modern vonal?
A vásárlóim alapos ismerete és a 20 éves tapasztalatom alapján. Vannak, akik szeretik a kacskaringós, tulipános mintákat, mások azonban inkább a letisztultabb, modernebb stílust kedvelik. Szerettem volna kiszolgálni a teljes piacot – ez volt tehát az egyik ok. A másik ok pedig az, hogy a népi hagyományokra építő díszítés közben nincs túl nagy művészi szabadságom. Ha nem kötnek ezek a szabályok, teret engedhetek a fantáziámnak, az alkotói énem kifejezésének. Egyszerűen kiélhetem a munkában önmagam, a művészi, kreatív, állandóan új dolgokat kereső oldalamat. De mindkét stílust nagyon szeretem, beleteszem szívemet-lelkemet.
Mi jelenti számodra a legfőbb inspirációforrást?
Ó, rengeteget tudnék erről mesélni… (Mosolyog.) Néhány hónapja történt például, hogy egy vidéki városban sétáltunk, ahol szokatlanul, érdekes módon tették le a térköveket. Igazán különleges és formabontó volt a járda mintázata – itt ebből merítettem ihletet. Akármerre járok, én mindig, mindenhol azt nézem, hogy egy-egy izgalmas motívum átültethető-e csempére. Néha az is bőven elég, hogy nagyítóval megszemlélek egy apró részletet, mondjuk az olajfa virágát, és aztán azt készítem el – akár stilizált változatban – egy csempére.
Műhelytitok
105 év öröksége: Zeisel Éva, a kerámia nagyasszonya
Egy férfiasnak mondott szakmában volt női úttörő Zeisel Éva, akit a madarakra emlékeztető kerámiák és az organikus formák tették híressé.
Régóta rajongok az arab építészeti megoldásokért és díszítőelemekért: az épületekről készült képeket kinagyítom, és alaposan megvizsgálom, hogy miként rakták ki mozaikokból az adott mintát. Amikor Budapesten utasként ülök az autóban, folyamatosan figyelem a századelős házak mintáit, a frízeket, az ablakpárkányokat… Ha meglátok valamit, ami megragad, akkor megállok, lefényképezem, esetleg gyorsan leskiccelem a nálam lévő kis rajzfüzetbe, és jegyzeteket készítek hozzá. De persze magamtól is gyakran találok ki motívumokat.
Az is inspirál és nagy boldogsággal tölt el, amikor felkeresem a megrendelőt, és felszabadultan együtt tervezgetünk, ötletelünk. Ilyenkor mindketten alkotunk! Őszintén mondhatom: a munkám a hobbim, a hobbim a munkám. Én még olyankor is dolgozom, amikor csak ülök és nézelődöm. Erről szól az egész életem!
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
