A magyar származású képzőművész, Victor Vasarely népszerűsége a mai napig töretlen. Sorra nyílnak az életműve előtt tisztelgő kiállítások, 2019-ben például a párizsi Pompidou Központban.
Az egyik legismertebb magyar képzőművész, Victor Vasarely 1906-ban Pécsett látta meg a napvilágot Vásárhelyi Győző néven. A ’20-as évek végén kezdte meg művészeti tanulmányait, a Bauhaus eszmeiségéhez közel álló Bortnyik Sándor műhelyének tagja lett. Az itt töltött két év alatt főleg grafikákat készített. Mesterei jóvoltából megismerte a 20. századi modern művészeti tendenciákat. 1930-ban Párizsba költözött.
Urbanisztika
100 éve és még tovább: a Bauhaus
Ma „a merészség iskolájaként” emlegetik, a maga idejében azonban a szemtelen gyerekeket dorgálták vele a szülők: „Ha nem viselkedsz, beadlak a Bauhausba!” A 20. század egyik legnagyobb hatású építészeti és művészeti iskolája 1919 óta meghatározza, amit a modern dizájnról gondolunk.
Az op-art kezdeményezője és vezéregyénisége a ’30-as években festőként és reklámgrafikusként indult, ám 1950-től egyre több időt töltött optikai és kinetikai vizsgálatokkal.
Az op-art egyik fő vonása, hogy a különféle geometriai síkokból szerkesztett színes vagy fekete-fehér alkotásokat nézve egyfajta optikai csalódás áldozatává lesz a szemlélő. A művek hipnotikus hatásuk és könnyű befogadhatóságuk miatt hamar népszerűvé váltak világszerte, így gyorsan helyet kaptak a legnagyobb és legelismertebb kiállítóintézményekben.
Vasarely művészetmegújító elgondolásait a képzőművészet és a tárgykultúra vonatkozásában egyaránt valóra váltotta. A ’60-as években nagy divat lett az op-art: az öltözködés, az épületdekoráció, a plakátművészet terén, a tévéstúdiókban és a színházakban, valamint a lakberendezésben egyaránt hódított absztrakt, izgalmas formavilágával.
Vasarely szívesen tervezett használati tárgyakat, közülük a legismertebb talán a Rosenthal számára készített kávézószett. Gazdag életművének elemei számos országban felbukkannak, a franciaországi Aix-en-Provence-ban pedig létrehozott egy saját alapítványi múzeumot, amely a ’70-es évek második felében nyitotta meg kapuit. Az intézmény nemcsak azért vált közismertté, mert biztosítja az alkotói hagyaték megőrzését és kutathatóságát, hanem a különleges építészeti és belsőépítészeti megoldások miatt is: a meghökkentő, sőt extrém térszervezés Vasarely alkotói elveit, a kinetikus szobrok, képzőművészeti alkotások geometrikus szerkesztettségét idézi.
Magyarországon két múzeumban találkozhatunk munkáival, a gyűjteményeket a művész ajándékozta az intézményeknek: az egyik szülővárosában található, a másik a Szépművészeti Múzeumhoz tartozó óbudai Vasarely Múzeum.
Vasarely elméleti szakemberként is komoly befolyást gyakorolt korára. Művészeti és urbanisztikai vonatkozású nézeteit összegző kötete a Színes város. Írásaiban környezetünk – az enteriőrök, de mindenekelőtt az utcakép – megújításának, művészi megformálásának vízióját próbálta szavakba önteni.
Küldetésének tekintette, hogy minden ember számára egyformán elérhetővé tegye a művészetet. E vállaláshoz kapcsolódva jött létre a Színes Város csoport, melynek tagjai a kopár, „halott” tűzfalak életre keltését tűzték ki célul. Budapesten ma már számos ilyen újjászületett tűzfallal találkozhatunk.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
