A Várkert Bazár titkai

Palotanegyed alatti domboldalra mindig is kertet álmodtak a tervezők, ahonnan sétálva el lehet érni a Duna partját – tudjuk meg Aszódi Katalintól, aki számos aspektusból vizsgálta a Várkert Bazár történetét.

Ember a dizájn mögött

„Amíg megmagyarázom, addig megcsinálom” – Ybl Miklós különleges életútja

Ybl Miklós nélkül elképzelhetetlen a magyar építészet. Neve fémjelzi azt a korszakot, amikor hazánk felzárkózott Európához, és kibontakozott a gazdag építészeti kultúra.

Elolvasom

– Az 1800-as évek végén úgy döntöttek, hogy átalakítják a Lánchíd környékét, és végül Ybl Miklóst bízták meg a munkával. A parton lévő kis földszintes házakat mind elbontották, de alapkövetelmény volt, hogy ami a helyükre épül, nem takarhatja a palotát, és nem zavarhatja a kilátást sem. Budán akkor még nem volt nyüzsgő élet, ezért Ybl tíz elegáns üzletből álló fedett bazárral akarta a pestieket a túlpartra csábítani, egy budai korzó segítségével. Ma csak a korábbi boltok egy része működik eredeti funkciójában: papírbolt, kávéház és hatalmas látogatótér tárul elő a domb gyomrából. A felújítás során mindent, amit lehetett, korhű módon rekonstruáltak, így a Zsolnay majolikával díszített kupolát, valamint a főbejárat romantikus stílusú kovácsoltvas kapuelemeit.

A közelmúltban a Várkert Bazár déli épületrészénél történt a legnagyobb változás: a bazársor mögött köveket vájtak ki a falból, és egy több mint 5000 m2 alapterületű rendezvényközpontot hoztak létre, amelyben koncertterem és tágas fogadótér is helyet kapott.

A bejáratnál jobbra támpillérek magasodnak, olykor látszóbeton födém tűnik fel a fejünk felett, a padló anyaga nyers beton; máshol középkori vakolatlan téglafal vagy üveg tagolja a teret. Ha a kortárs építészetet akarjuk tetten érni, mindenekelőtt érdemes néhány szót ejteni a kertben több helyen felbukkanó vörösbarna corten acélról, amit speciális eljárással rozsdásítottak.

A rekonstrukció alapkoncepciója szerint a régi és az új nem keveredik, ha valami eredetileg nem volt itt, akkor korszerű technikával és modern megjelenéssel épül bele a környezetbe. A kortinafal alatti Szárazárokban kialakított szabadtéri színpad, a Vízhordó lépcső fedele, a gyilokjáróra vezető lift háza például a mostani felújítás során született meg. A corten acélt eredetileg ipari célokra használták, de újabban látványelemként is fontos szerepet kap a modern építészetben.

A környezeti hatások (eső, szennyezett levegő) miatt kialakuló patinaréteg különleges esztétikai élményt nyújt, és egyúttal a további korróziótól is megvédi a fémet, így a rozsda nem a pusztulást idézi meg, hanem szinte élő bevonatként takarja a felületet.

A Várkert Bazár sok különlegességgel szolgál, mint a szőregi rózsabokrok vagy a felújított Triton-kút, az impozáns Lépcsőpavilont izgalmas lebegő lépcsősora, a gyönyörű festett üvegkupola, illetve a Róth Miksa műhelyében készült eredeti üvegtáblák miatt érdemes felkeresni.

Urbanisztika

Egy szivattyúház új élete: az Ybl Budai Kreatív ház

A főváros egyik legszebb helyén, a Várkert Bazárral található az Ybl Budai Kreatív Ház. Nem is hinnénk, hogy a neoreneszánsz ékszerdoboz egykor ipari létesítményt rejtett.

Elolvasom

A Budai Várnegyed pincerendszerének feltárása során megtalálták a középkori zsidó fürdőt. A 13. századtól számon tartott rituális zsidó női fürdő, azaz mikve és a zsinagóga már a Képes Krónikában is szerepel. A zsinagógát ugyan visszatemették, a fürdő azonban jelenleg látogatható. Vezetett túra során bejárhatjuk a nyugati pincerendszer zegzugos folyosóját, és közben megismerhetjük a középkori budai zsidónegyed történetét.

Sisi kérése

A Várkert Bazár bal oldali díszlépcsőháza Erzsébet királyné nevét viseli. Sisi kérte, hogy ezen keresztül juthasson el a Duna-partra, a kikötőhöz. Gőzhajója innen indult Bécsbe és ide is érkezett vissza. Az eredeti díszmű-kovácsmunkák Jungfer Gyula műhelyében készültek. A lépcsőházat Horthy Miklós is használta, őt a kikötőből egy motoros hajó vitte a Parlamentbe. A látogatható lépcsőházban a mozaikpadlót is megcsodálhatjuk.