Akár kiadnánk, akár bérelnénk, bizonyos kérdésekkel nem árt tisztában lennünk a lakásbérlés témakörében.
A bérleti szerződéshez szükséges közjegyzői okirat?
Fontos kiemelni, hogy a lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. A szerződés érvényes létrejöttéhez így nem szükséges közjegyzőhöz elmennünk.
Az írásba foglalás körében érdemes kiemelni, hogy ahhoz, hogy az írásbeli szerződés teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősüljön magánszemélyek esetében, ha nem kívánjuk ügyvéd vagy közjegyző közreműködését igénybe venni, akkor a felek aláírásán kívül két tanú igénybevételére is szükség van. Ők azt igazolják, hogy az adott szerződést az azt aláíró felek előttük írták alá, vagy aláírásukat előttük magukénak ismerték el.
Gazdasági társaságok esetében elegendő, ha a szerződés cégszerűen kerül aláírásra, külön tanú igénybevételére nincsen szükség. A cégszerű aláírást aláírás mintával, vagy aláírási címpéldánnyal lehet igazolni.
Mire jó a közjegyzői okirat?
A bérbeadók gyakran élnek azzal a jogszabály adta lehetőséggel és igénylik, hogy a teljes bérleti szerződés, vagy legalább a bérlő által egy egyoldalú kiköltözésre irányuló kötelezettségvállaló nyilatkozat közjegyzői okirati formában kerüljön aláírásra.
Ennek azért van jelentősége, mert a jogszabályban részletesen leírt feltételek esetén a bérbeadónak nem kell peres eljárást kezdeményeznie a bérlővel szemben, hanem a bérleti díj nemfizetése és a bérleti szerződés felmondása esetén, mind az elmaradt bérleti díjat és rezsi költséget, mind pedig a bérlő kiköltöztetését közvetlenül végrehajtás útján lehet kikényszeríteni.
Így annak ellenére, hogy a közjegyzői okirat készítése plusz költséggel jár, a bérbeadónak elemi érdeke, hogy rendelkezésére álljon ez az okirat. Ha készül ilyen, akkor a közjegyzőnél ez a későbbiekben is bármikor elérhető, azaz az érdekelt felek a közjegyzői okiratról korlátlan számban kérhetnek úgynevezett kiadmányt.
Bejelentkezhetünk-e a bérelt ingatlanba?
Önmagában a bérleti szerződés, legyen az közjegyzői okiratba, vagy egyszerű írásbeli formában, nem elegendő ahhoz, hogy a lakcímkártyában tartózkodási helyként, vagy állandó lakóhelyként bejelentsük. Ehhez az ingatlan tulajdonosának – illetve amennyiben a tulajdonos és a bérbeadó személye eltér, és a tulajdonos erre a bérbeadót felhatalmazta, akkor a bérbeadónak – külön írásbeli engedélyére van szükség, amelyet az erre rendszeresített formanyomtatványon kell megadni. Ebben az eljárásban a tulajdonos, illetve az erre jogosult bérbeadó szállásadónak fog minősülni.
Azon kívül, hogy ezt célszerű a bérleti szerződésben is rögzíteni, szükséges ezt a lakcímbejelentő nyomtatványon is feltüntetni. Amennyiben a bérbeadó ezt engedélyezi, úgy a kiköltözésre irányuló kötelezettségvállaló nyilatkozatban a kijelentkezésre szóló kötelezettségvállalást is célszerű közokiratba foglalni, nehogy az az eset forduljon elő, hogy a bérleti szerződés megszűnését követően is a volt bérlőt ezen a lakcímen fogják nyilvántartani, és akár hivatalos eljárásban is ott fogják őt keresni.
Ha ilyen eset előfordulna, akkor a szállásadó kérheti a lakcím érvénytelenítését (fiktiválását) annak igazolásával, hogy az adott személy ténylegesen már nem lakik ott. Mind a lakcím bejelentését, mind pedig a fiktiválását Kormányablakban/Okmányirodában intézhetjük.
Milyen egyéb módon tudja védeni a jogait a bérbeadó?
Az egyik ilyen „eszköz” a kaució intézménye. Nézzük meg, milyen főbb szabályok vonatkoznak rá!
Kaucióról beszélünk, ha a felek megállapodása alapján a bérlő a bérleti szerződésből fakadó kötelezettségeinek biztosítékául a bérbeadó részére meghatározott pénzösszeget köteles fizetni. A bérleti szerződés megkötésekor általában 2 havi kauciót és az első havi bérleti díjat kell megfizetnie a bérlőnek. A bérlőket védő garanciális szabály, hogy abban az esetben, ha a kaució összege meghaladja a havi bérleti díj háromszorosát, a túlzott mértékű biztosítékot a bérlő kérelmére a bíróság mérsékelheti.
Ez tehát azt jelenti, hogy a bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak ennél nagyobb összegű kaucióban is, azonban ez a megállapodás a későbbiekben bírósági úton megtámadható lesz. A kaució a bérlő nem, vagy nem szerződésszerű teljesítésére nyújt biztosítékot a bérbeadó számára, ugyanis a szerződésben rögzített feltételek szerint jogosult például a hátralékos közüzemi költségeket ebből az összegből rendezni.
Sok esetben felmerül az igény bérlői oldalról, hogy a szerződés lejárta előtt, figyelembe véve a kaució összegét, már nem fizetne bérleti díjat, hanem a már megfizetett kaució összegét lakná le. A kaució azonban nem a bérlet ellenértéke, nem bérleti díj, hanem a szerződésben meghatározott kötelezettségek biztosítékaként szolgál, így az a fizetendő bérleti díjba egyoldalú bérlői akaratból nem számítható be.
Ettől a felek csak közös elhatározással térhetnek el, azaz a kaució fizetése és rendelkezésre állása nem mentesíti a bérlőt a bérleti díj fizetése alól. Éppen ezért, amennyiben az előre megállapított kaució összege lecsökken, mert az a bérbeadó a bérlő szerződésszegő magatartása miatt felhasználta akár részben, akár egészben, úgy a bérleti szerződés fennállta alatt a bérbeadó követelheti a kaució összegének kiegészítését.
A bérleti szerződés megszűnése esetén a bérbeadónak a kaucióval el kell számolnia a bérlő felé. Ez a birtokba történő visszaadás után szokott megtörténni, hiszen lehetséges, hogy a kauciót a bérbeadónak éppen a nem szerződésszerűen visszaadott, megrongált lakás helyreállítására kell fordítania.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!