Ezért fontos, hogy milyen földdel töltöd fel otthonod környezetét

Elhanyagolhatóan ritkának tekinthetők az olyan építkezések, amikor nincs szükség legalább kisebb földmunkák alkalmazására. Ha olyan szerencsések vagyunk, hogy sikerült teljesen sík építkezési telket vásárolnunk magunknak, akkor is biztosak lehetünk benne, hogy a ház felépítését követően a környezetet kisebb vagy nagyobb mértékben fel kell majd töltenünk valamilyen termőfölddel. Erre természetesen nemcsak építkezés során kerülhet sor, hanem erdős területek vagy bozótosok kiirtását követően, valamint olyan esetekben is, ha dísz- vagy haszonkertünk talajminősége valamiért drasztikusan leromlott.

Ilyenkor sokan hajlamosak alternatív forrásokból begyűjteni a szükséges friss földréteget, aminek az esetek többségében kellemetlen hozadékai lehetnek. Hogy mégis melyek ezek és milyen alternatívák léteznek ebből a célból, azt az alábbiakban vettük sorra, kiegészítve néhány érdekes tudásanyaggal a talajról, melynek ismerete nélkülözhetetlen a jó döntéshez.

A talaj alkotóelemei

A környezetünkben megtalálható talaj egy rendkívül bonyolult rendszer eredménye, ahol eltérő minőségű és halmazállapotú anyagok találhatók. Az összetételt alapvetően két részre lehet osztani, így beszélhetünk biotikus és abiotikus rendszerekről, melyek közül előbbiek az élő-, utóbbiak pedig az élettelen anyagok és szervezetek összességét jelölik. Közülük az abiotikus komponens további alárendelt részegységekre osztható fel, így beszélhetünk

• szilárd elemekről, melyek lehetnek holt szerves-, kristályos-, vagy ásványi anyagok;
• folyékony elemekről, melyek rendszerint ásványi sókat és alacsony molekulasúllyal rendelkező szerves anyagokat tartalmaznak;
• valamint légnemű elemekről, melyek különféle gázokból és vízgőzből épülnek fel.

A talajszerkezetben normál esetben sok szerves anyagot találhatunk, melyek egyszerű és bonyolult szerkezetűek lehetnek. Többségük növényi- és állati eredetű maradvány, de léteznek specifikus szervesanyagok, vagy úgynevezett humuszanyagok is, melyek kapcsán a legnagyobb érdekesség az, hogy dacára a modern technológiai megoldásoknak, a tudomány mindmáig nem ismeri a pontos szerkezetüket. Hogy ezekből a szerves anyagokból milyen mennyiségben és eloszlásban találhatunk az adott talajban, az rengeteg tényezőtől függ, így a környezettől és a hőmérséklettől legalább annyira, mint a nedvességtartalomtól.

A talaj minőségét rontó tényezők

A légszennyezés mellett ugyan meglepően kevés figyelmet kap, de környezetvédelmi szempontból a talajszennyezés is komoly problémákat okoz a mindennapokban, így főként tereprendezés vagy talajfrissítés esetén érdemes rá odafigyelni. Hogy milyen káros hatások tudják rontani a föld minőségét?

Az első és legalapvetőbb az általános tömörödés, amit a közlekedés éppen úgy elő tud idézni, mint a mezőgazdasági munkálatok. A tömörödött talaj alkalmatlan arra, hogy alapot biztosítson a zöld növények számára, de ugyanez elmondható a talajerózióról is, ami akkor jön létre, ha az emberi tevékenység hatására valamiért elpusztul a felszínt borító növényzet. Ezen felül a talajminőséget rontja a globális felmelegedés is az elsivatagosodás miatt, de a különféle méreganyagok felhalmozódása és az ugarolás hiányából fakadó humusztartalom-csökkenés okán szintén romolhat a kvalitás.

Ha a talajban csökken a szerves anyagok, avagy a humusz tartalma, akkor azzal a termelékenység is drasztikusan romlik, hiszen ez utóbbi nemcsak szerkezetjavító tulajdonságokkal rendelkezik, hanem tápanyagokat, ásványi anyagokat szolgáltat a beleültetett növények számára. Kutatások bizonyítják, hogy miután a földet egyre jobban igénybe veszi a mezőgazdaság, és kemikáliákkal próbálják meg pótolni a természetes szerves anyagok csökkenését, ezért az élelmiszer- sőt takarmánynövények ásványi anyag tartalma is jelentős csökkenésnek indult.

Fontos, hogy milyen termőföld kerül a ház köré

Az elhangzottak alapján bizonyára nem kíván különösebb magyarázatot, hogy miért érdemes odafigyelni a ház körüli területek feltöltésére. Ehhez érdemes minden esetben minőségi termőföldet használni, melyek között ma már többféle típust találhatunk annak függvényében, hogy mire is szeretnénk alkalmazni leendő telkünket, illetve területünket.

A termőföld, mint ömlesztett anyag ugyanis többféle változatban is elérhető, így a feldolgozatlan natúr típus mellett léteznek darált, sőt trágyázott és tőzeggel dúsított típusok is, melyek között jelentős különbségeket találhatunk.

• A natúr termőföldet az esetek többségében telkek alapozására, töltésre lehet csak felhasználni, önmagában, felső rétegként nem túl jó döntés, hiszen származási helyük függvényében rengeteg lehet bennük az idegen anyag, a különféle törmelékek és nagyobb földrögök.

• A darált változat az összetétel tekintetében nem különbözik a natúr termőföldtől, ellenben biztosan nem találunk benne nagyobb hantokat, sem faágakat vagy más olyan anyagot, ami megnehezítené használatát. Ideális lehet tereprendezéshez, díszkertekhez, sziklakertekhez és füvesítéshez egyaránt.

• A trágyázott vagy tőzeggel dúsított termőföld minden esetben a legfelső kategóriát képviseli. Nemcsak darált finomföldről van szó, amivel egyenesen élmény dolgozni, de a belekevert marhatrágya miatt kimagasló mennyiségben tartalmaz szerves anyagokat is. Ha tehát talajfrissítésre, növénytermesztésre szeretnénk használni leendő területünket, vagy csak szeretnénk, ha dísznövényeink, gyümölcsfáink, esetleg a pázsitunk szép és egészséges legyen, akkor ez a típus a legjobb választás.