Jogos a követelése vagy sem? Milyen esetben terhel minket, milyen esetben a régi tulajdonost? A Lakáskultúra szakértői válaszolnak.
Az építményadó a helyi önkormányzatok által önkormányzati rendeletben megállapított mértékű helyi adó. Az építményadó alapjának és mértékének megállapítására a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. §-a ad alapot az önkormányzatoknak.
Ingatlanpiac
2019 a korrekció éve volt a belvárosi ingatlanpiacon
Erősebbé vált a vevők alkupozíciója, a legnagyobb változások és mozgások pedig Budapest belvárosában voltak.
A főváros esetében az építményadót alapesetben a kerületi önkormányzat jogosult bevezetni és beszedni. Abban az esetben, ha az adóév tekintetében az érintett kerületi önkormányzat képviselőtestülete előzetes beleegyezését adja, akkor az adót a kerületi önkormányzat helyett a fővárosi önkormányzat jogosult bevezetni és beszedni.
A helyi adókról szóló törvény megállapítja, hogy milyen vagyontárgyra terjedhet ki az építményadó, kinek kell azt megfizetni és milyen mértékű lehet maximálisan.
Az építményadó tárgya
Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt így írjuk majd: építmény).
Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.
Kinek a kötelezettsége megfizetni az építményadót?
Az építményadó alanya, akit a fizetési kötelezettség terhel, alapesetben az, aki a naptári év első napján, tehát január 1-jén az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok és kell megfizetniük azt. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli (pl. haszonélvezeti jog jogosult van bejegyezve), akkor ő lesz az adó alanya, így a fizetésre kötelezett is. Ha több haszonélvezeti jog jogosult van, akkor őket együttesen terheli az építményadó fizetési kötelezettség.
Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. Ez azt fogja jelenteni, hogy nem mindenkinek külön-külön, hanem az így kijelölt egyik tulajdonosnak fogják megküldeni az építményadóval kapcsolatos iratokat, felhívásokat, elszámolásokat. Az adóalanyok ebben az esetben egymással számolnak el.
Ha egy ingatlan értékesítésére kerül sor, akkor az eladás évében az eladót terheli az építményadó fizetési kötelezettség. Mivel az építményadót két egyenlő részletben kell megfizetni az adott évre (március 15-ig és szeptember 15-ig), így az eladónak oda kell figyelnie arra, hogy ezt ne mulassza el.
A vevőnek kötelezettsége, hogy az ingatlan megszerzését bejelentse az önkormányzat részére, bevallást nyújtson be, amely bevallás alapján kell majd a vevőnek a megvásárlást követő évtől az építményadót megfizetnie.
Ez tehát azt jelenti, hogy ha az eladó január 1-jén adja el az ingatlanát, akkor is neki kell fizetnie az egész évre szóló adót, nem pedig a vevőnek, hiába nem ő fogja már tulajdonolni a lakást az év legnagyobb részében.
Társasház esetén a lakást vásárlónak csak az önálló ingatlan után kell az építményadót megfizetnie, míg a társasházi közös tulajdonban lévő, és adóköteles helyiség után a társasház lesz a fizetésre kötelezett. Ilyen eset, amikor a társasház, illetve a társasházi ingatlan tulajdonosai közös tulajdonában lévő például üzlethelyiségről van szó.
Mi alapján kell fizetni az építményadót?
Az építményadó alapja az önkormányzat döntésétől függően:
- az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, vagy
- az építmény korrigált forgalmi értéke.
Az önkormányzatok a gyakorlatban nagyon ritkán élnek a korrigált forgalmi érték alapján történő alapmeghatározással, inkább a közérthetőbb és egyszerűbb négyzetméter alapján határozzák meg az építményadó alapját.
Még több hasonló cikk
„Önkormányzati lakás bérleti joga eladó!" – Gyanús kell legyen egy ilyen hirdetés?
Első pillantásra kecsegtetőnek tűnnek az önkormányzati lakás bérleti jogát hirdető ajánlatok, ám valóban jó döntés belevágni? Jogász szakértőink válaszolnak.
Mennyi építményadót kell fizetni?
Az adó évi mértékének felső határa, amelynél magasabb összeget az önkormányzatok nem állapíthatnak meg:
a) m2 adóalap-megállapításnál 1100 Ft/m2,
b) korrigált forgalmi értékű adóalap-megállapításnál a korrigált forgalmi érték 3,6%-a.
Az önkormányzatok részére tehát ez a maximum, saját döntésük alapján lehet az adó mértéke ennél alacsonyabb is.
Kedvezmények, mentességek
A jogszabály meghatározza, hogy milyen esetben illeti meg az adóalanyt kedvezmény vagy mentesség, ehhez képest az önkormányzatok a rendeletben ehhez képest csak további kedvezményeket állapíthatnak meg.
Mentes az adó alól:
a) a szükséglakás,
b) a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség,
c) az atomenergiáról szóló törvény szerint kizárólag
- 1. a radioaktív hulladék elhelyezésére,
- 2. a kiégett nukleáris üzemanyag tárolására
használt építmény,
d) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja.
Ha a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épületet (a továbbiakban: műemléképületet) felújítják, akkor az épület, illetve az épületben lévő önálló adótárgy (lakás, nem lakás céljára szolgáló épületrész) a jogszabályban meghatározottak szerint a felújításra kiadott építési engedély vagy örökségvédelmi engedély jogerőre emelkedését, véglegessé válását követő három egymást követő adóévben mentes az adó alól.
Az ingatlan megvásárlása előtt mindenképpen szükséges tehát információt beszerezni a helyi önkormányzati rendeletből arról, hogy a lakást, vagy üzlethelyiséget, irodát terheli-e és ha igen milyen mértékű építményadó fizetési kötelezettség.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
