Király József alkotói tevékenysége nagyon sokrétű: egyszerre volt belsőépítész, lakberendező, szobrász és bútortervező.
Formák és műfajok tekintetében páratlanul sokszínű életművét egyetlen anyag, a fa köré építette fel. Asztalosmester édesapja révén már gyermekkorában megismerkedett az alapvető megmunkálási folyamatokkal.
A műhelyben töltött idő alatt beleszeretett a jól formálható anyagba, így hamar eldőlt a jövője. A pályaválasztáshoz a Kozma Lajossal együtt dolgozó nagybácsi, Király Ernő is hozzájárult, ugyanis jóvoltából találkozott azzal a szellemiséggel, amely egész további életét meghatározta. Szakmai tudását az Iparművészeti Főiskolán mélyítette el, ahol Kaesz Gyula és Hornicsek László volt a mestere.
Tanulmányai befejezése után tervezőirodákban dolgozott, és fiatalon tanítani kezdett a Budapesti Műszaki Egyetem Lakóépülettervezési Tanszékén. Tehetségét hamar elismerték, még nem volt harmincéves, amikor rábízták a tűzvészben kiégett Rózsavölgyi Zenemű-kereskedés rekonstrukcióját.
1973-tól közel három évtizeden át bútortervezést tanított az Iparművészeti Főiskolán. Szenvedélye volt a széktervezés, és mivel oktatóként előszeretettel hozott példákat saját alkotási közül, a diákok csak „székkirály” néven emlegették.
1983 és 1990 között a Lakótervnél, Finta József műtermében is dolgozott. Tevékenységét Munkácsy Mihály-díjjal (1957), Ybl Miklós-díjjal (1968) és Kossuth-díjjal (2006) jutalmazták. Király József a korszellemnek megfelelően mindig kihasználta a nagyipari technológia nyújtotta lehetőségeket: tárgyai a kényelem, az esztétikum és a költséghatékonyság szimbiózisának jegyében születtek. Az általa tervezett darabokat a tiszta szerkezet, a természetes vonalvezetés, illetve a lendületes, ívelt kontúrok jellemzik.
Egyik fő műve a közel 40 darabból álló Tér kárpitozott elemes rendszer, másik nagyon sikeres alkotása a Garzon bútorcsalád. Ez a sokak által kedvelt bútorsorozat volt az első lapra szerelt magyar bútor. Variálható elemei az akkortájt gyors ütemben épülő házgyári lakások tereihez igazodtak, így hamar népszerűvé váltak. Alig akadt olyan lakás akkoriban, ahol ne bukkant volna fel a Garzon valamelyik eleme. Több mint ezer egyedi edény, tál és kanál is készült műhelyében, megidézve a paraszti háztartások faragott tárgykultúráját.
Számos szálloda és rendezvényterem dicséri tehetségét: részt vett a Gellért Szálló enteriőrjeinek felújításában, nevéhez fűződnek a kecskeméti Aranyhomok Hotel, a Hotel Budapest (ismertebb nevén Körszálló) és a Margitszigeti Nagyszálló belsőépítészeti munkái. Emellett egyedi faplasztikákat is készített, a legismertebb Életfa a Kongresszusi Központban látható.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!