Színházi berkekben így nevezték a nemzetközi szinten is elismert magyar jelmeztervezőt, akinek különleges képi világát közel 850 előadásban csodálhatta meg a közönség.
A népszerű jelmeztervező a két világháború közötti zavaros időszakban született Budapesten. Tanulmányait a Magyar Iparművészeti Főiskolán végezte, ahol Schäffer Judit tanítványa volt.
Diplomamunkáját a Rómeó és Júlia című darabhoz készítette a hatvanas évek elején, és már ekkor kiderült, hogy nem egyszerűen színpadi kosztümökben gondolkodik, hanem a képzőművészet határait feszegető műalkotások kerülnek ki a kezei közül.
Jelmeztervezői pályáját a szolnoki Szigligeti Színházban kezdte, majd a Nemzeti Színházban folytatta, a kilencvenes évekre pedig ő lett a budapesti Operaház vezető jelmeztervezője. Különleges látásmódja, páratlan képzelőereje miatt hamar felfigyeltek rá a nemzetközi porondon is, egymás után érkeztek a külföldi megrendelések, dolgozott a grazi, a berlini, a bécsi és a párizsi operának, de még a Tbiliszi Nemzeti Színháznak is.
Színházi munkái között olyan kiemelkedő előadások szerepelnek, mint Az ember tragédiája – a jelmezeket 19 különböző variációban tervezte meg –, a Koldusopera, a Bánk bán, az Aida, a Makrancos Kata, az Othello, a Rómeó és Júlia vagy a Figaro házassága, sőt az ő tehetségét dicsérik Szabó István Hanussen című klasszikusának jelmezei is – a filmet Golden Globe-, Arany Pálma- és Oscar-díjra is jelölték.
Az általa tervezett több ezer ruhakölteményt plasztikus anyaghasználat, rendkívüli kifejezőerő, gazdag szín- és formavilág jellemzi, a korhű jelmezek magával értetődő eleganciával illeszkedtek a legkülönbözőbb színpadi enteriőrökbe. Csodálatos lényeglátó képességgel megálmodott tervei nem csupán kosztümöket ábrázolnak, az eleven individuumként megragadott alakok a színészek és rendezők munkáját is segítették, hozzájárultak a karakterek megformálásához. Mozgalmas alkotásai akár önmagukban, festményként is megállják a helyüket, így figurái ma már lakberendezési tárgyakon, tapétákon, foteleken, ágyneműkön, lámpabúrákon is visszaköszönnek.
Vágó Nelly kivételes művész volt, gondolatait, tapasztalatait Színházi viselt dolgaink című könyvében írta meg. Magánéletéről keveset tudunk, szerény volt, sosem akart szerepelni, és közismert színházi anekdoták sem kötődnek a nevéhez. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas művész 2006-ban hunyt el, hagyatékát fia gondozza.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!